Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Híres Magyar Mérnök képes leírás - Mérnök.tlap.hu
részletek »

Híres Magyar Mérnök - Mérnök.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: mernok.tlap.hu » Híres Magyar Mérnök
Keresés
Találatok száma - 22 db
Balla Antal

Balla Antal

Földmérő és vízépítő mérnök, térképész, a XVIII. század második felének legkiválóbb magyar térképésze, a Duna-Tisza-csatorna első tervének készítője. Nemzetközi viszonylatban is jelentős közigazgatási, vízrajzi és hajózási térképeket alkotott.

Barényi Béla

Barényi Béla

Magyar származású osztrák mérnök, feltaláló. Élete nagy részét az autók és a közlekedés biztonságának szentelte. Nevéhez fűződik többek között a gyűrődőzóna megalkotása, és a törésteszt bevezetése a gépjármű fejlesztések során.

Bejczy Antal

Bejczy Antal

1930-ban született Ercsi Sina-telepen. Gyermekkorát a mai Besnyő területén, Göböljáráson töltötte, ahol édesapja, Bejczy Jenő főintéző volt. Középiskoláit Kalocsán, a jezsuitáknál végezte. 1948-ban osztályelsőként ő mondta a ballagási beszédet, aminek demokratikus hangvétele miatt egy napra bevitték a rendőrségre. Egyetemre nem mehetett, gyárban helyezkedett el szakmunkásként. Később esti tagozaton beiratkozott a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karára. Érdekes és az akkori korra jellemző egy eset: - Amikor a professzor a debreceni egyetemre ment felvételizni, a kommunista párt részéről egy egykori Ercsiben szolgáló nyilas volt a felvételi bizottságban... Nem vették föl. Egyetemi felvételt végül úgy nyert, hogy a gyári párttitkár - aki korábban apján keresztül ismerte a Bejczy-családot és tudta keresztény elhivatottságukat - kérte, szerezzen neki gyermekei mellé 'valami kirúgott apácát'. 'Szerzett'. Ennek fejében ő elintézte, hogy a kiváló felkészültségű fiatalember bekerüljön az egyetemre.

Dr. Pattantyús-Ábrahám Géza

Dr. Pattantyús-Ábrahám Géza

Dr. Pattantyús-Ábrahám Géza (Selmecbánya, 1885. december 11. - Budapest, 1956. szeptember 29.) Kossuth-díjas akadémikus professzor, a gépészet egyik legkiemelkedőbb egyénisége, nemzetközileg elismert tudós, az emelőgépek, a szállítóberendezések, az áramlástechnikai gépek továbbfejlesztője, a gépek szinte áttekinthetetlen sokaságának rendszerezője, mérnöknemzedékek nagy tanítója, nevelője, a hazai gépészeti szakirodalom gazdagítója, sokoldalúan képzett, művelt közéleti ember.

Galamb József

Galamb József

1908. október 1-jén gurult ki a Ford Művek szerelőműhelyéből a Galamb József által tervezett első Ford T-modell, melyet a XX. század autójának választottak. A Ford T-modell tervezője Henry Ford e típussal megvalósította álmát, kerekekre helyezte Amerikát. Az autóból 19 év alatt több mint 15 millió példányt készítettek, s ezzel a teljesítménnyel az első népautóként vonult be a történelembe. Galamb, a Bádog Böske főkonstruktőre 1901-ben a Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar jogelődjében, a Magyar Királyi Állami Felső Ipariskolában szerzett gépész végzettséget.

Ganz Ábrahám

Ganz Ábrahám

A svájci Unter-Embrach városkában született. Kitanulta az ácsmesterséget, majd öntőinas lett. Az iparosok akkoriban szokásos vándorútja során 1841-ben érkezett Pestre. A Széchenyi által kezdeményezett gőzmalom építésénél szerelőként dolgozott. 1844-ben már önálló öntödéje volt Budán, amely gyorsan jelentős üzemmé fejlődött. Kidolgozta a vasúti kocsik kerekeinek kéreg-öntésű gyártását, ennek tökéletesítésére több találmányt nyújtott be. Ebből az üzemből alakult az a vállalat-együttes, amely a gépipar, a járműipar, a villamosipar számos területén működve világhírű találmányokkal, műszaki megoldásokkal jelentkezett. Az 1848-as szabadságharc idején ágyúkat és golyókat öntött.

Gonda Béla

Gonda Béla

Magyar mérnök, szakíró, tanár, a Vaskapu szabályozója, a magyar tengerkutatás megszervezője. Zemplén megyében született, apja református lelkész volt. A Sárospataki Református Gimnáziumban, majd a bécsi és a budapesti műszaki egyetemeken tanult, mérnöki oklevelet Budapesten szerzett 1873-ban. Vízügyi munkásságát a Felső Torontáli Ármentesítő Társulatnál kezdte, zsiliptervezéssel és építkezési feladatok megoldásával, még technikusként, tanulmányai félbeszakításával. 1882-ben a közmunka- és közlekedésügyi miniszter műszaki tanácsának főmérnöke lett, következő évtől a Vaskapu szabályozásáért, a hajózásért és kikötőépítésért felelős főosztály vezetője lett.

Hajnal Antal

Hajnal Antal

Hajnal Antal (Makó, 1838. szept. 1. - Fiume, 1907. jan. 17.): mérnök, a fiumei kikötő tervezője és építője. Tanulmányait a bp.-i műegy.-en végezte, gyakorlati működését Békéscsaba városi mérnökeként kezdte, majd magánmérnökként folytatott földmérési és vízrendezési munkálatokat. 1867-ben állami szolgálatba lépett, s a közmunka- és közlekedésügyi min.-ban dolgozott. 1877-ben megbízást kapott a fiumei kikötő tervezési és építési munkálatainak vezetésére, s e munkát 1889-től mint min. osztálytanácsos, majd mint a m, kir. tengerészet műszaki ügyeinek vezetője haláláig irányította. - F. m. A fiumei kikötő (Bp., 1900). - Irod. H. A. a fiumei kikötő tervezője és építője (Gazdasági Mérnök, 1901); Magyar műszaki alkotók (Bp., 1964).

János Viktor

János Viktor

János Viktor (1891-1965); Vittorio Jano néven Olaszországban az Alfa Romeo konstruktőre. Magyarországról kivándorolt szülők gyermekeként 1891. április 22-én született San Giorgio Canavese-ben, Olaszországban. 18 éves korától szakmunkásként különböző autógyárakban dolgozott. 1921-ben már a FIAT tervező részlegének vezetője lett, részt vett a híres 2 literes versenyautó tervezésében. 1923-ban az Alfa Romeóhoz váltott, az Alfa Romeo P2-t tervezte. Később a Ferrarinál folytatta sikeres tervezői pályafutását.

Hirdetés
Járay Pál

Járay Pál

Bécsben született 1889. március 10-én. Pályafutását a Bécs melletti Fischamendben repülőgépek tervezésével kezdte. A német katonai hatóságok kérésére 1913-ban Friedrichshafenbe, a Luftschiffbau Zeppelinhez vezényelték szolgálatra, s ott a léghajók áramlástani vizsgálatával foglalkozott. Munkássága nyomán a Zeppelin-léghajók gazdaságossága a kétszeresére növekedett. Az első világháború után elkészítette a világ akkori legnagyobb szélcsatornáját, és folytatta a testek légellenállási tényezőjének csökkentésére irányuló vizsgálatait. Már 1920-ban szabadalmaztatta a legkisebb örvényleválást keltő léghajóalakot. Kutatásait ezután kiterjesztette a talaj közelében mozgó testekre, és 1920-ban szabadalmaztatta a legkisebb légellenállást adó, ideális járműalakot, az általa Stromlinienwagennek nevezett, teljesen áramvonalazott karosszériájú autót. Számos autógyár (Audi, Adler, Bugatti, Voison, Tatra) sok modellje készült a Járay-féle elvek alapján. A harmincas évek dereka táján építettek a Mercedes-, illetve Audi-alvázra Járay karosszériát, és Járay szabadalma alapján készültek a népszerűvé vált bogárhátú Volkswagen prototípusai is.

Kandó Kálmán

Kandó Kálmán

Középiskolai tanulmányait előbb a budapesti Sütő utcai Evangélikus Gimnáziumban, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészeti Karához tartozó Gyakorló Gimnáziumban végezte, ahol 1888 nyarán tette le érettségi vizsgáit. Ugyanazon év szeptemberében beiratkozott az akkori idők egyik Európa-szerte legkiválóbb technikai felsőoktatási intézményébe, a budapesti Műegyetem Gépészmérnöki Szakosztályára. Valamennyi szigorlatát kiváló eredménnyel letéve 1892. szeptember 12-én szerezte meg kitűnő minősítésű gépészmérnöki oklevelét. Polában (ma Pula, Horvátország), a haditengerészetnél letöltött önkéntes katonaéve után tanulmányútra ment Párizsba, ahol a gépeket és acélszerkezeteket gyártó Compagnie de Fives-Lille gyár elektrotechnikai részlegének szolgálatába lépett. Itt ismerkedett meg az akkor hatéves múltra visszatekintő, a forgó mágneses mező elvén működő két-, ill. háromfázisú indukciós (aszinkron) motorok elméletével és szerkezetével. Felismerve az elektrotechnika e legegyszerűbb szerkezetű és ennek megfelelően kitűnően üzembiztos gépében rejlő hatalmas lehetőségeket, a benne lévő őstehetség első megnyilvánulásaként e motorok méretezésére új számítási módszert dolgozott ki.

Kőszeghi-Mártony Károly

Kőszeghi-Mártony Károly

Kőszeghi-Mártony Károly (Sopron, 1783. március 12. - Brünn, Osztrák Császárság [ma Brno, Csehország], 1848. július 21.) építőmérnök, hadmérnök, feltaláló. A földnyomáselméletek első magyarországi kutatója, a kísérleti talajmechanika megalapítója, a sűrített levegőt használó légzőkészülék és a gulyáságyú feltalálója volt.

Kruspér István

Kruspér István

Kruspér István, (Miskolc, 1818. január 25. - Budapest, 1905. július 2.) a modern magyar mérésügy egyik megteremtője, elévülhetetlen érdemeket szerzett a nemzetközi méteregyezmény megkötésében is. Miskolcon született 1818. január 25-én. Középiskolai tanulmányai befejezése után először Késmárkon jogot tanult, majd a bécsi Politechnisches Institut hallgatója lett, és ott szerzett mérnöki oklevelet. 1847-ig Stampfer professzor asszisztense volt. 1847 októberében Bécsben optikai és finommechanikai műhelyt nyitott, és szemüvegek, valamint látszerészeti eszközök árusításába fogott. 1850-ben az elemi mennyiségtan és mértan tanáraként kezdte meg oktatói tevékenységét a József Ipartanodában (a mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elődje), 1851-től 1867-ig a gyakorlati mértan és mechanikai technológia tanára volt, de helyettesként 1851 és 1857 között a felsőbb mennyiségtan, 1863- 64-ben pedig a mechanika, a géptan és a szerkezettan tanári teendőit is ellátta.

Maderspach Károly

Maderspach Károly

Tanulmányait Selmecbányán végezte. Rövid kincstári szolgálat után a Hofmann testvérek társulatához szegődött s rövidesen az újjászervezett vállalat - a Hofmann Testvérek és Maderspach Károly Bánya- és Vasmű Társulat - társtulajdonosa lett. Az 1840-es években kezdeményező szerepe volt a zsilvölgyi oligocén szénmedence kutatásában. A vállalat sikereit elsősorban nemzetközi viszonylatban is jelentős találmányának: az íven függő vonórudas vashídnak köszönhette. Az első ilyen hidat 1833-ban építették a Temes folyón Lugosnál. 1849-ben a ruszkabányai vasmű fontos szerepet játszott Bem hadseregének hadianyaggal való ellátásában. Feleségét, Buchwald Franciskát a szabadságharc bukása után Haynau Ruszkabányán tárgyalás és ítélet nélkül félmeztelenre vetkőztetve megvesszőztette, és börtönbe záratta. Maderspach Károly ezért öngyilkos lett.

Mérnök

Mérnök

A szó magyar értelmezése szerint a mérnök a mérnöki tudományokban dolgozó olyan egyén, aki megfelelő szakirányú egyetemi vagy főiskolai képzettséggel (diplomával) rendelkezik és egy megfelelő szakmai szervezet elismerten magas képzettségű tagjai által felállított vizsga letételével, (a diploma megvédése) vagy egy megfelelő színvonalú tartalmas munkával gyakorlati tudását bebizonyítva a szakmai szervezet elismerését elnyerte, tehát aki ezt a hivatást, pályát, illetve szakmát választotta munkájára.

Mihály Dénes

Mihály Dénes

Tanulmányait Budapesten a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban végezte, majd a Műegyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet. Középiskolás korában könyvei jelentek meg az automobilról és a motorkerékpárokról. Az egyetem elvégzése után a Telefongyárban kezdte meg a távolbalátással kapcsolatos kísérleteit. Legelső távolbalátó elgondolása az 1919-ben megszületett "Telehor" volt, amely képes volt állóképek közvetítésére több kilométeres távolságra. 1924-től a berlini Allgemeine Elektrizitäts-Gesellschaftnál folytatta kutatásait az állóképek, majd később a mozgóképek átvitelére vonatkozóan. 1929. március 8-án sikerült először a világon mozgó televíziós közvetítést adnia. A televíziós készülékek gyártására vállalatot alapított "TELEHOR AG" néven.

Pavlics Ferenc

Pavlics Ferenc

Műszaki igazgatóként felelős volt az Apolló-programban megvalósult holdjármű (Lunar Roving Vehicle) tervezéséért és kivitelezéséért. A világ első Földön kívüli járműve, a holdi talajviszonyokra tervezett különleges kerekének köszönhetően, három napig sikeresen működött a Holdon 1971-ben, az Apolló-15 űrhajó holdra szállása alkalmával, majd másik két példánya 1972-ben az Apolló-16 és az Apolló-17 űrhajók járműveként is. Mindhárom jármű ma is fenn parkol a Hold három különböző pontján.

Tuti menü